JEGYZŐKÖNYV
A Magyar Internet Társaság Egyesület közgyűléséről
Budapest, 2003. március 13.

-


 

 

A Közgyűlés helye: 1132 Budapest, Victor Hugo u. 18-22.

 

Jelen vannak: lásd a 1.sz. melléklet.

 

 

Bálint  Lajos, mint az ISOC Hungary Chapter Executive Director-a (a MITE ügyvezető igazgatója) köszöntötte a megjelenteket.

 

Köszönetet mondott a Közgyűlés ”házigazdájának” (Hungarnet/NIIFI) az ülés helyének biztosításáért és a vendéglátásért.

 

Kifejezte köszönetét a MITE pártoló tagjainak az Egyesület működéséhez való szerény, de üzenet-értékű hozzájárulásért, fel is sorolva az Egyesület nyilvántartásában szereplő pártoló tagokat:

            Allianz Hungaria Biztosító Rt.

            Compaq Computer Magyarország Kft.

            Hungarnet Egyesület

            IBM Magyarország Kft.

            IQSoft Intelligens Software Rt.

            Közép-Európai Egyetem

            LIAS-NETWORX Hálózatintegrációs Kft.

            MATÁV Rt.

            MGH Magyarországi Lap és Könyvkiadó Kft.

            Middle Europe Networks Rt.

            NetCity

            Szignum Média Kutatás és Tanácsadás Bt.

            T-Systems Dataware Kft.

 

Üdvözölte az ISOC Hungary Chapter (MITE) valamennyi egyéni tagját – akik száma a Közgyűlés időpontjában 56, több, mint kétszeresen meghaladva az ISOC által előírt minimális Chapter-létszámot.

 

Ezután ismertette a javasolt, és a meghívóban is közzétett napirendet:

   1. Áttekintés az ISOC és a MITE tevékenységérõl (Bálint Lajos)

   2. MITE pénzügyi beszámoló (Faludi Beatrix)

   3. Informatikai helyzetkép (Bakonyi Péter)

   4. Tájékoztató az NIIF Programról (Nagy Miklós)

   5. Hazai kutatói hálózati eredmények és tervek (Tétényi István)

   6. Szuper-számítástechnika Magyarországon (Máray Tamás)

   7. IPv6 helyzetkép (Mohácsi János)

   8. A MITE tisztújító közgyûlés elõkészítése

   9. Egyebek

 

A jelenlévők a napirendi javaslatot egyhangúan elfogadták.

 

1./ Áttekintés az ISOC és a MITE tevékenységéről (Bálint Lajos)

 

Az ismertető először az ISOC és a Chapter-ek (köztük az ISOC-HU) tevékenységének összefüggéseiről, a kölcsönös, de aszimmetrikus meghatározottságról szólt röviden, majd az ISOC tagságáról mutatott be néhány fontos információt: 14.000 egyéni tag (”global member”), 150 szervezeti tag (szervezetenként 2,5 … 100 K$ hozzájárulás az ISOC működtetéséhez), 187 ország képviselete az ISOC tagságában.

 

Az ismertető ezt követően az ISOC ”Mission Statement”-jével foglalkozott, kiemelve az alapelvek legfontosabbikát: "Az Internet szabad fejlődésének, terjedésének és használatának biztosítása a világon élő valamennyi ember hasznára."

 

Az ISOC működése kapcsán először annak négy hagyományos ”pillére” került bemutatásra (szabványosítás, érdekképviselet, oktatás és konferenciák, tagsági szolgáltatások), majd a szervezet keretében folyó kommunikáció ismertetése következett (www.isoc.org web-site,  ”membership” levelezési lista,  egyéb listák).

 

Ezt követően az ISOC stratégiájának rövid bemutatására került sor. A fő elemek:

-         az Internet szabványainak, protokolljainak, adminisztrációjának és infrastruktúrájának nyílt fejlesztése,

-         oktatás és az elmaradott országok segítése,

-         a szakmai fejlődés és a szakmai közösségek támogatása,

-         az Internet fejlesztésében való vezető részvétel,

-         az Internet-tel kapcsolatos megbízható információk közzététele,

-         fórumok biztosítása az Internet fejlődésével, terjedésével és alkalmazásával kapcsolatos viták számára,

-         az Internet-tel kapcsolatos kérdések műszaki, gazdasági, szociális és egyúttal emberközpontú kezelése,

-         megfelelő környezet biztosítása a nemzetközi együttműködés számára,

-         az Internet önszabályozásának elősegítése,

-         az Internet alkalmazásából fakadó előnyök globális kiaknázásának támogatása,

-         stratégiai kezdeményezések összefogása és irányítása.

 

Az ISOC működését meghatározó alapelvek közül Bálint Lajos az alábbiakat emelte ki, utalva rá, hogy ezekre épülnek az ISOC konkrét céljai és programja:

-         az Internet nyitott, szabad használata,

-         a tartalmak önszabályozáson alapuló, cenzúra nélküli közzétételének lehetősége,

-         a vélemények szabad kinyilváníthatósága,

-         kormányzati vagy egyéb restrikciók nélküli hardver/szoftver eszköz-alkalmazás és távközlés,

-         az Internet szabványok és technológiák nyitott fejlődése,

-         bármiféle diszkriminációtól (bőrszín, nem, nyelv, vallás, vélemény, származás, vagyon, stb.) való mentesség,

-         a személyiségi jogok tiszteletben taretása és védelme,

-         az egyéni titkosítás szabad alkalmazása,

-         a hálózatok közötti kooperáció elősegítése.

 

A tájékoztató következő része az ISOC ernyője alatt működő testületek és konzultatív fórumok ismertetésére koncentrált (IETF, IAB, IESG, IRTF, ISTF), és bemutatta az ISOC vezetési-irányítási szervezetét (BoT, AC, Elnök, Alelnökök stb.). Szólt a Chapter-ekről (melyek száma 81, az alakulóban lévő 68 további Chapter-t nem véve figyelembe). Elmondta, hogy a BoT (Board of Trustees) 15 tagja közül – három évenkénti rotációval - hármat az IETF, hatot a szervezeti tagok, hármat a Chapter-ek, további hármat pedig maga a BoT választ ill. jelöl ki. Kérte a jelenlévőket, hogy az ISOC honlapján megtalálható információk figyelembevételével a 2003-as választás kapcsán a Chapter-ek által megválasztandó 1 tagra (jelöltek: R.Delgado, J.Robin, J.-C.Guedon, C.de Larrinaga), ill. a szervezeti tagok által megválasztandó 2 tagra (jelöltek: S.Crocker, T.Arano, D.Eckert, P.Wong) adják meg esetleges javaslataikat ill. észrevételeiket, a szavazás elősegítése érdekében.

 

A továbbiakban Bálint Lajos tájékoztatója az ISOC működésének néhány fontos elemét ismertette, különös tekintettel a kialakult nézetkülönbségekre és vitákra, valamint azok oldódásának helyzetére.

·        Az egyéni tagság és a választások terén nagy viták alakultak ki a ”global membership” bevezetése kapcsán: (tagdíjmentesség és szavazati jog viszonya; taglétszám alakulása és Chapter tagdíjak közötti összefüggés; stb.). A megoldás várhatóan egy új ”fizető” tagsági kategória bevezetése lesz.

·        Az ISTF (Internet Societal Task Force) tevékenységének lázárása és esetleges újraindítása ismétlődő viták tárgya (levelező fórum működtetése ill. formális működés; az ISTF tematikai spektrum szűkebb vagy tágabb értelmezése; stb.). Konkrét ISTF munkák ill. munkatervek híján a kérdés egyelőre lezáratlan.

·        A közelmúltban fontos kérdéskört képeztek az ISOC Tanácsadó Testülete (Advisory Council) funkciójával kapcsolatos nézetkülönbségek (tényleges tanácsadói szerep vagy csak szervezeti képviselet; tevékenység szélesítése vagy korlátozódás a technikai kérdésekre; stb.). A helyzet az AC széleskörű tanácsadói szerepének feltételezésére építve látszik konszolidálódni.

·        Az ISOC-ECC (European Chapter Co-ordination Council) kapcsán ugyancsak nagy viták alakultak ki, elsősorban az ECC státusza és tevékenysége körül (EU-orientáltság vagy egyszerű Chapter-koordináció; önálló jogi személyiség és ISOC konformitás viszonya; stb.). Megoldás még 2003-ban várható, az ISOC és az érintett Chapter-ek által közösen elfogadott alapszabály elfogadásával.

·        Az INET konferenciák jövőjéről szintén nagy viták folynak (egyetlen INET vagy több kisebb regionális/tematikus konferencia  legyen-e évente; pénzügyi nehézségek feloldhatósága társult rendezvények útján; stb.). A 2003-as ”INET-mentes” év után 2004-re rendeződni látszik a kérdés.

·        Az ISOC megnyerte az .org domain (2.7 millió név) működtetésére vonatkozó pályázatot (2002-ig a domain-t a VeriSign működtette). Megalakult a PIR, azaz Public Internet Registry Corp., és ezzel az ISOC tevékenységének egy ”ötödik” pillére jött létre, az Internet-et használó non-profit szervezetek szolgálatában. A PIR létrehozása az ISOC számára jelentős stabilizációs hatást is jelent.

·        A folyamatos fejlődés mellett is viták folynak Chapter-eknek az ISOC ”tranziens” (az Internet gyors fejlődésével és az ISOC ebből fakadó útkeresésével jellemezhető) korszakában betöltött szerepéről. A Chapter-ek növekvő mennyiségét lassan oldódó bizonytalanság kíséri (a pénzügyi eltérések és a tevékenységi sokféleség hatása; a méretkülönbségekből ill. a kis és nagy régiók közötti eltérésekből adódó konfliktusok; stb.). A folyamat egyértelműen pozitív, segítve az egyszintű ISOC irányításról a többszintű koordinációra való áttérést is.

 

Az ISOC Hungary Chapter (MITE) szerepével, tevékenységével kapcsolatban Bálint Lajos utalt arra, hogy az ISOC Chapter-ek általános jellemzői természetszerűleg nálunk is megjelennek. A MITE számára rendelkezésre álló szerény pénzforrások csak a legszükségesebb adminisztratív költségek fedezetét biztosítják, ami azt is jelenti, hogy nagy rendezvényeket, komoly akciókat a MITE nem tud szervezni. A tagdíjakat ill. hozzájárulásokat viszont nem látszik célszerűnek növelni. Jellemzi ugyanakkor a Chapter helyzetét, hogy az Internet-tel kapcsolatban számos rendezvényre kerül sor más szervezetek kezdeményezése nyomán, ami ugyancsak az ISOC egészét érintő trendek hazai tükröződésének tekinthető.

 

Összefoglalólag elmondta, hogy az ISOC továbbra is az Internet globalitását biztosító nemzetközi együttműködés legfontosabb fóruma, az Internet szabadságának és nyitottságának elsődleges képviselője. Ezt a szerepet kell tükröznie a MITE, mint ISOC Hungary Chapter működésének is. Az átalakuló ISOC tagsága és tevékenysége bővül és erősödik, a viták kiérlelik a jó megoldásokat. Ezeket e jó megoldásokat kell hasznosítani itthon is. Végezetül fontos figyelembe venni, hogy az Internet fejlődése és átalakulása visszahat az ISOC-ra is, amit sem az ISOC, sem a Chapter-ek szintjén nem szabad figyelmen kívül hagyni.

 

Máray Tamás kérdésére válaszolva Bálint Lajos elmondta, hogy 2001.szeptember 11. óta az ISOC  célkitűzéseir és prioritásai nem változtak ugyan, de a  szólásszabadsággal  és a cenzúrázással kapcsolatos viták fellángoltak. Nem változtak ugyan az ISOC alapelvei  az Internet szabad használata, a cenzúra nélküli információközlés lehetősége tekintetében, de a kapcsolódó vélemények differenciálódtak, fragmentálódtak.

 

A tájékoztatót a jelenlévők köszönettel tudomásul vették.

 

 

2./ MITE pénzügyi beszámoló (Faludi Beatrix)

 

A MITE pénzügyi beszámolóját – ld. 2.sz. Melléklet – a Közgyűlés résztvevői köszönettel jóváhagyólag tudomásul vették.

 

 

3./ Informatikai helyzetkép (Bakonyi Péter)

 

Bakonyi Péter, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium helyettes államtitkára, a  MITE elnöke rövid áttekintést adott a magyar informatika helyzetéről. Az IHM szemszögéből megtartott ismertető az informatika hazai adottságait és a kapcsolódó országos célokat tekintve számos információval járult hozzá a résztvevők naprakész tájékoztatásához. Az elhangzottak közül kiemelést érdemelnek egyebek mellett az alábbiak:

-   Az ismertetés kitért az Internet magyarországi elterjedésére, hangsúlyozva a nyugat-európai átlagtól való elmaradottságot.

-   A területi elosztást tekintve az előadó kiemelte, hogy Budapesten az Internet elterjedtsége lényegesen magasabb, mint az ország más területein.

-   Bakonyi Péter elmondta továbbá, hogy korosztályonként a 16-20 éves kor között a legmagasabb az Internet elterjedtségi szintje.

-   Kiemelte, hogy a felsőoktatás-kutatás-közgyűjtemények terén az NIIF Program keretei között nemzetközi összehasonlításban is igen kedvező helyzetet sikerült elérni Magyarországon.

-   Az általános elterjedtség kapcsán az elmondottakhoz hozzátette, hogy a gondok között szerepel a nyelvi probléma is, mivel a lakosság nagy része nem beszél idegen nyelvet. 

 

A résztvevők köszönetüket fejezték ki a tájékoztatóért.

 

 

4./ Tájékoztató az NIIF Programról (Nagy Miklós)

 

Nagy Miklós, az NIIF Iroda igazgatója, tájékoztatójában röviden vázolta az NIIF Program eredményeit és céljait, majd a jelenlegi helyzet és az elkövetkező időszak  jellemzőit tekintve többek között az alábbiakat mondta el tájékoztatásul:

-   2002. július 15-én az OM és az IHM megállapodást kötött az NIIF Program finanszírozásáról, miszerint a  működtetési forrást az Oktatási Minisztérium, a fejlesztések forrását az Informatikai és Hírközlési Minisztérium fedezi;

-   az NIIF Program az elmúlt három évben – a QUANTUM és GEANT fejlesztések kapcsán – felzárkozott az EU tagországok kutatói hálózatainak színvonalához, sőt, az európai élvonalba került;

-   az NIIF kiépítette országos 2,5 Gbps gerinchálózatát;

-   az NIIF megteremtette a hazai szuperszámítástechnika (HPC) alapjait és – számos felsőoktatási ill. MTA intézménnyel együttműködve – kialakította a nemzetközileg is újdonság értékű és komoly érdeklődést kiváltó országos klaszter-grid rendszerét;

-   az NIIF új összetételű Program Tanácsa egyhangúlag támogatja az NIIF Program fejlesztési elképzeléseit, a VoIP, az országos videokonferencia  rendszer, a névtár, és további összesen 17 projektjének megvalósítását;

-   A Program Tanács soros elnöke - Dr. Kroó Norbert, az MTA főtitkára - megállapodott az OM miniszterével arról, hogy az NIIF Program kutatói hálózata az EU konformitásnak megfelelve továbbra is önálló entitásként, mint zárt felhasználói kört kiszolgáló rendszer működik;

-   elérendő cél, hogy az NIIF Iroda záros időn belül - a mára felfejlődött kutatás-fejlesztési tevékenységéből adódóan - intézetté alakuljon. 

 

A résztvevők köszönetüket fejezték ki a tájékoztatóért.

 

 

5./ Hazai kutatói hálózati eredmények és tervek (Tétényi István)

 

A résztvevők köszönetüket fejezték ki a tájékoztatóért (az előadás vetített anyagát ld. a 3. sz. Mellékletben).

 

 

6./ Szuper-számítástechnika Magyarországon (Máray Tamás)

 

 

7./ IPv6 helyzetkép (Mohácsi János)

 

 

8./ A MITE tisztújító közgyűlés előkészítése

 

A MITE tisztújításának előkészítésére és a jelölő bizottsági tagság ellátására a Közgyűlés résztvevői felkérték Nagy Miklóst, Kokas Károlyt, és Vonderviszt Lajost.

 

 

9./ Egyebek

 

A jelenlévők – Bálint Lajos kezdeményezésére – egyetértettek azzal, hogy az Internet-tel kapcsolatos bármilyen beérkező javaslat vagy észrevétel kerüljön megvitatásra a MITE levelezési listán, és ha a vita során megérik egy közösen elfogadott álláspont, akkor azt – szükség esetén ISOC szintű egyeztetés után – egy MITE közlemény ill. állásfoglalás formájában célszerű közzétenni, ill. eljuttatni a megfelelő fórumokra.  Az ily módon közzétett állásfoglalások számára a MITE (ISOC Hungary Chapter) megfelelő fórumot biztosít, ugyanakkor az ilyen állásfoglalások hozzájárulhatnak a MITE tevékenységének gazdagításához.

 

 

                                                            Kmft.

 

 

 

A Jegyzőkönyvet

az előadók közreműködésével

összeállította: Mikus Klára


(A hivatkozott, de nem csatolt mellékletek megtekinnthetők a MIT titkárságán.)

 


Copyright © Magyar Internet Társaság - Minden jog fenntartva.
Utolsó módosítás - Last modify:
Észrevételek, javaslatok - Notices are welcome to
webmaster@isoc-hu.hu