|
JEGYZŐKÖNYV A Magyar Internet Társaság Egyesület közgyűléséről Budapest, 2003. március 13.
|
|
A Közgyűlés helye: 1132 Budapest, Victor Hugo u. 18-22. Jelen vannak: lásd a 1.sz. melléklet. Bálint Lajos, mint az ISOC Hungary Chapter
Executive Director-a (a MITE ügyvezető igazgatója) köszöntötte a megjelenteket. Köszönetet
mondott a Közgyűlés ”házigazdájának” (Hungarnet/NIIFI)
az ülés helyének biztosításáért és a vendéglátásért. Kifejezte köszönetét a MITE
pártoló tagjainak az Egyesület működéséhez való szerény, de üzenet-értékű
hozzájárulásért, fel is sorolva az Egyesület nyilvántartásában szereplő pártoló
tagokat: Allianz Hungaria Biztosító Rt. Compaq Computer Magyarország Kft. Hungarnet Egyesület IBM Magyarország Kft. IQSoft Intelligens Software Rt. Közép-Európai Egyetem LIAS-NETWORX Hálózatintegrációs Kft. MATÁV Rt. MGH Magyarországi Lap és Könyvkiadó Kft. Middle Europe Networks Rt. NetCity Szignum Média Kutatás és Tanácsadás Bt. T-Systems Dataware Kft. Üdvözölte az ISOC Hungary
Chapter (MITE) valamennyi egyéni tagját – akik száma a Közgyűlés időpontjában 56,
több, mint kétszeresen meghaladva az ISOC által előírt minimális
Chapter-létszámot. Ezután ismertette a javasolt, és a
meghívóban is közzétett napirendet: 1. Áttekintés az ISOC és a MITE
tevékenységérõl (Bálint Lajos) 2. MITE pénzügyi beszámoló (Faludi Beatrix) 3. Informatikai helyzetkép (Bakonyi Péter) 4. Tájékoztató az NIIF Programról (Nagy Miklós) 5. Hazai kutatói hálózati eredmények és tervek (Tétényi István) 6. Szuper-számítástechnika Magyarországon (Máray Tamás) 7. IPv6 helyzetkép (Mohácsi János) 8. A MITE tisztújító közgyûlés elõkészítése 9. Egyebek A
jelenlévők a napirendi javaslatot egyhangúan elfogadták. 1./ Áttekintés az ISOC és a
MITE tevékenységéről (Bálint Lajos) Az
ismertető először az ISOC és a Chapter-ek (köztük az ISOC-HU) tevékenységének
összefüggéseiről, a kölcsönös, de aszimmetrikus meghatározottságról szólt röviden,
majd az ISOC tagságáról mutatott be néhány fontos információt: 14.000 egyéni
tag (”global member”), 150 szervezeti tag (szervezetenként 2,5 … 100 K$
hozzájárulás az ISOC működtetéséhez), 187 ország képviselete az ISOC tagságában.
Az ismertető ezt követően az
ISOC ”Mission Statement”-jével foglalkozott, kiemelve az alapelvek
legfontosabbikát: "Az Internet szabad fejlődésének, terjedésének és
használatának biztosítása a világon élő valamennyi ember hasznára." Az ISOC működése kapcsán először
annak négy hagyományos ”pillére” került bemutatásra (szabványosítás, érdekképviselet,
oktatás és konferenciák, tagsági szolgáltatások), majd a szervezet keretében
folyó kommunikáció ismertetése következett (www.isoc.org
web-site, ”membership” levelezési lista,
egyéb listák). Ezt követően az ISOC
stratégiájának rövid bemutatására került sor. A fő elemek: -
az Internet
szabványainak, protokolljainak, adminisztrációjának és infrastruktúrájának
nyílt fejlesztése, -
oktatás és az elmaradott
országok segítése, -
a szakmai fejlődés és a
szakmai közösségek támogatása, -
az Internet
fejlesztésében való vezető részvétel, -
az Internet-tel
kapcsolatos megbízható információk közzététele, -
fórumok biztosítása az
Internet fejlődésével, terjedésével és alkalmazásával kapcsolatos viták
számára, -
az Internet-tel
kapcsolatos kérdések műszaki, gazdasági, szociális és egyúttal emberközpontú
kezelése, -
megfelelő környezet
biztosítása a nemzetközi együttműködés számára, -
az Internet önszabályozásának
elősegítése, -
az Internet
alkalmazásából fakadó előnyök globális kiaknázásának támogatása, -
stratégiai
kezdeményezések összefogása és irányítása. Az ISOC működését meghatározó
alapelvek közül Bálint Lajos az alábbiakat emelte ki, utalva rá, hogy ezekre
épülnek az ISOC konkrét céljai és programja: -
az Internet nyitott,
szabad használata, -
a tartalmak
önszabályozáson alapuló, cenzúra nélküli közzétételének lehetősége, -
a vélemények szabad
kinyilváníthatósága, -
kormányzati vagy egyéb
restrikciók nélküli hardver/szoftver eszköz-alkalmazás és távközlés, -
az Internet szabványok
és technológiák nyitott fejlődése, -
bármiféle diszkriminációtól
(bőrszín, nem, nyelv, vallás, vélemény, származás, vagyon, stb.) való
mentesség, -
a személyiségi jogok
tiszteletben taretása és védelme, -
az egyéni titkosítás
szabad alkalmazása, -
a hálózatok közötti
kooperáció elősegítése. A tájékoztató következő része
az ISOC ernyője alatt működő testületek és konzultatív fórumok ismertetésére
koncentrált (IETF, IAB, IESG, IRTF, ISTF), és bemutatta az ISOC
vezetési-irányítási szervezetét (BoT, AC, Elnök, Alelnökök stb.). Szólt a
Chapter-ekről (melyek száma 81, az alakulóban lévő 68 további Chapter-t nem
véve figyelembe). Elmondta, hogy a BoT (Board of Trustees) 15 tagja közül –
három évenkénti rotációval - hármat az IETF, hatot a szervezeti tagok, hármat a
Chapter-ek, további hármat pedig maga a BoT választ ill. jelöl ki. Kérte a
jelenlévőket, hogy az ISOC honlapján megtalálható információk
figyelembevételével a 2003-as választás kapcsán a Chapter-ek által
megválasztandó 1 tagra (jelöltek: R.Delgado, J.Robin, J.-C.Guedon, C.de
Larrinaga), ill. a szervezeti tagok által megválasztandó 2 tagra (jelöltek:
S.Crocker, T.Arano, D.Eckert, P.Wong) adják meg esetleges javaslataikat ill.
észrevételeiket, a szavazás elősegítése érdekében. A továbbiakban Bálint Lajos
tájékoztatója az ISOC működésének néhány fontos elemét ismertette, különös
tekintettel a kialakult nézetkülönbségekre és vitákra, valamint azok
oldódásának helyzetére. ·
Az egyéni tagság és a
választások terén nagy viták alakultak ki a ”global membership” bevezetése
kapcsán: (tagdíjmentesség és szavazati jog viszonya; taglétszám alakulása és Chapter
tagdíjak közötti összefüggés; stb.). A megoldás várhatóan egy új ”fizető”
tagsági kategória bevezetése lesz. ·
Az ISTF (Internet
Societal Task Force) tevékenységének lázárása és esetleges újraindítása ismétlődő
viták tárgya (levelező fórum működtetése ill. formális működés; az ISTF
tematikai spektrum szűkebb vagy tágabb értelmezése; stb.). Konkrét ISTF munkák ill.
munkatervek híján a kérdés egyelőre lezáratlan. ·
A közelmúltban fontos
kérdéskört képeztek az ISOC Tanácsadó Testülete (Advisory Council) funkciójával
kapcsolatos nézetkülönbségek (tényleges tanácsadói szerep vagy csak szervezeti
képviselet; tevékenység szélesítése vagy korlátozódás a technikai kérdésekre;
stb.). A helyzet az AC széleskörű tanácsadói szerepének feltételezésére építve
látszik konszolidálódni. ·
Az ISOC-ECC (European
Chapter Co-ordination Council) kapcsán ugyancsak nagy viták alakultak ki, elsősorban
az ECC státusza és tevékenysége körül (EU-orientáltság vagy egyszerű Chapter-koordináció;
önálló jogi személyiség és ISOC konformitás viszonya; stb.). Megoldás még
2003-ban várható, az ISOC és az érintett Chapter-ek által közösen elfogadott
alapszabály elfogadásával. ·
Az INET konferenciák jövőjéről
szintén nagy viták folynak (egyetlen INET vagy több kisebb regionális/tematikus
konferencia legyen-e évente; pénzügyi
nehézségek feloldhatósága társult rendezvények útján; stb.). A 2003-as
”INET-mentes” év után 2004-re rendeződni látszik a kérdés. ·
Az ISOC megnyerte az
.org domain (2.7 millió név) működtetésére vonatkozó pályázatot (2002-ig a
domain-t a VeriSign működtette). Megalakult a PIR, azaz Public Internet
Registry Corp., és ezzel az ISOC tevékenységének egy ”ötödik” pillére jött
létre, az Internet-et használó non-profit szervezetek szolgálatában. A PIR
létrehozása az ISOC számára jelentős stabilizációs hatást is jelent. ·
A folyamatos fejlődés
mellett is viták folynak Chapter-eknek az ISOC ”tranziens” (az Internet gyors
fejlődésével és az ISOC ebből fakadó útkeresésével jellemezhető) korszakában
betöltött szerepéről. A Chapter-ek növekvő mennyiségét lassan oldódó
bizonytalanság kíséri (a pénzügyi eltérések és a tevékenységi sokféleség
hatása; a méretkülönbségekből ill. a kis és nagy régiók közötti eltérésekből
adódó konfliktusok; stb.). A folyamat egyértelműen pozitív, segítve az
egyszintű ISOC irányításról a többszintű koordinációra való áttérést is. Az ISOC Hungary Chapter (MITE)
szerepével, tevékenységével kapcsolatban Bálint Lajos utalt arra, hogy az ISOC
Chapter-ek általános jellemzői természetszerűleg nálunk is megjelennek. A MITE
számára rendelkezésre álló szerény pénzforrások csak a legszükségesebb
adminisztratív költségek fedezetét biztosítják, ami azt is jelenti, hogy nagy
rendezvényeket, komoly akciókat a MITE nem tud szervezni. A tagdíjakat ill. hozzájárulásokat viszont nem
látszik célszerűnek növelni. Jellemzi ugyanakkor a Chapter helyzetét, hogy az
Internet-tel kapcsolatban számos rendezvényre kerül sor más szervezetek kezdeményezése
nyomán, ami ugyancsak az ISOC egészét érintő trendek hazai tükröződésének
tekinthető. Összefoglalólag elmondta,
hogy az ISOC továbbra is az Internet globalitását biztosító nemzetközi
együttműködés legfontosabb fóruma, az Internet szabadságának és nyitottságának
elsődleges képviselője. Ezt a szerepet kell tükröznie a MITE, mint ISOC Hungary
Chapter működésének is. Az átalakuló ISOC tagsága és tevékenysége bővül és
erősödik, a viták kiérlelik a jó megoldásokat. Ezeket e jó megoldásokat kell
hasznosítani itthon is. Végezetül fontos figyelembe venni, hogy az Internet fejlődése
és átalakulása visszahat az ISOC-ra is, amit sem az ISOC, sem a Chapter-ek
szintjén nem szabad figyelmen kívül hagyni. Máray
Tamás kérdésére válaszolva Bálint Lajos elmondta, hogy 2001.szeptember 11. óta
az ISOC célkitűzéseir és prioritásai
nem változtak ugyan, de a
szólásszabadsággal és a cenzúrázással
kapcsolatos viták fellángoltak. Nem változtak ugyan az ISOC alapelvei az
Internet szabad használata, a cenzúra nélküli információközlés lehetősége
tekintetében, de a kapcsolódó vélemények differenciálódtak, fragmentálódtak. A
tájékoztatót a jelenlévők köszönettel tudomásul vették. 2./ MITE pénzügyi beszámoló
(Faludi Beatrix) A
MITE pénzügyi beszámolóját – ld. 2.sz. Melléklet – a Közgyűlés résztvevői köszönettel
jóváhagyólag tudomásul vették. 3./ Informatikai helyzetkép
(Bakonyi Péter) Bakonyi
Péter, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium helyettes államtitkára, a MITE elnöke rövid áttekintést adott a magyar
informatika helyzetéről. Az IHM szemszögéből megtartott ismertető az
informatika hazai adottságait és a kapcsolódó országos célokat tekintve számos
információval járult hozzá a résztvevők naprakész tájékoztatásához. Az elhangzottak
közül kiemelést érdemelnek egyebek mellett az alábbiak: -
Az
ismertetés kitért az Internet magyarországi elterjedésére, hangsúlyozva a nyugat-európai
átlagtól való elmaradottságot. -
A
területi elosztást tekintve az előadó kiemelte, hogy Budapesten az Internet
elterjedtsége lényegesen magasabb, mint az ország más területein. -
Bakonyi
Péter elmondta továbbá, hogy korosztályonként a 16-20 éves kor között a
legmagasabb az Internet elterjedtségi szintje. -
Kiemelte,
hogy a felsőoktatás-kutatás-közgyűjtemények terén az NIIF Program keretei
között nemzetközi összehasonlításban is igen kedvező helyzetet sikerült elérni
Magyarországon. -
Az
általános elterjedtség kapcsán az elmondottakhoz hozzátette, hogy a gondok
között szerepel a nyelvi probléma is, mivel a lakosság nagy része nem beszél
idegen nyelvet. A
résztvevők köszönetüket fejezték ki a tájékoztatóért. 4./ Tájékoztató az NIIF
Programról (Nagy Miklós) Nagy
Miklós, az NIIF Iroda igazgatója, tájékoztatójában röviden vázolta az NIIF
Program eredményeit és céljait, majd a jelenlegi helyzet és az elkövetkező
időszak jellemzőit tekintve többek
között az alábbiakat mondta el tájékoztatásul: -
2002.
július 15-én az OM és az IHM megállapodást kötött az NIIF Program
finanszírozásáról, miszerint a
működtetési forrást az Oktatási Minisztérium, a fejlesztések forrását az
Informatikai és Hírközlési Minisztérium fedezi; -
az
NIIF Program az elmúlt három évben – a QUANTUM és GEANT fejlesztések kapcsán – felzárkozott
az EU tagországok kutatói hálózatainak színvonalához, sőt, az európai élvonalba
került; -
az
NIIF kiépítette országos 2,5 Gbps gerinchálózatát; -
az
NIIF megteremtette a hazai szuperszámítástechnika (HPC) alapjait és – számos
felsőoktatási ill. MTA intézménnyel együttműködve – kialakította a
nemzetközileg is újdonság értékű és komoly érdeklődést kiváltó országos
klaszter-grid rendszerét; -
az
NIIF új összetételű Program Tanácsa egyhangúlag támogatja az NIIF Program
fejlesztési elképzeléseit, a VoIP, az országos videokonferencia rendszer, a névtár, és további összesen 17 projektjének
megvalósítását; -
A
Program Tanács soros elnöke - Dr. Kroó Norbert, az MTA főtitkára -
megállapodott az OM miniszterével arról, hogy az NIIF Program kutatói hálózata
az EU konformitásnak megfelelve továbbra is önálló entitásként, mint zárt
felhasználói kört kiszolgáló rendszer működik; -
elérendő
cél, hogy az NIIF Iroda záros időn belül - a mára felfejlődött
kutatás-fejlesztési tevékenységéből adódóan - intézetté alakuljon. A
résztvevők köszönetüket fejezték ki a tájékoztatóért. 5./ Hazai kutatói hálózati eredmények
és tervek (Tétényi István) A
résztvevők köszönetüket fejezték ki a tájékoztatóért (az előadás vetített
anyagát ld. a 3. sz. Mellékletben). 6./ Szuper-számítástechnika
Magyarországon (Máray Tamás) 7./ IPv6 helyzetkép (Mohácsi
János) 8./ A MITE tisztújító
közgyűlés előkészítése A
MITE tisztújításának előkészítésére és a jelölő bizottsági tagság ellátására a
Közgyűlés résztvevői felkérték Nagy Miklóst, Kokas Károlyt, és Vonderviszt
Lajost. 9./ Egyebek A
jelenlévők – Bálint Lajos kezdeményezésére – egyetértettek azzal, hogy az
Internet-tel kapcsolatos bármilyen beérkező javaslat vagy észrevétel kerüljön
megvitatásra a MITE levelezési listán, és ha a vita során megérik egy közösen
elfogadott álláspont, akkor azt – szükség esetén ISOC szintű egyeztetés után – egy
MITE közlemény ill. állásfoglalás formájában célszerű közzétenni, ill. eljuttatni
a megfelelő fórumokra. Az ily módon
közzétett állásfoglalások számára a MITE (ISOC Hungary Chapter) megfelelő
fórumot biztosít, ugyanakkor az ilyen állásfoglalások hozzájárulhatnak a MITE
tevékenységének gazdagításához. Kmft. A
Jegyzőkönyvet az
előadók közreműködésével összeállította:
Mikus Klára (A hivatkozott, de nem csatolt mellékletek megtekinnthetők a MIT titkárságán.) |
|
Copyright © Magyar Internet Társaság - Minden jog fenntartva. |