A MIT székhelye, Budapest, XIII. Victor Hugo utca 18-22, H-1132 Magyarország

Tájékoztatta a Közgyûlést a tagság jelenlegi összetételérõl: 31 egyéni tag van, és 14 pártoló tagintézmény. A társaság célja, hogy a hazai Internet kúltúra fejlõdését figyelemmel kísérje, eredményeirõl reprezentatív felméréseket készítsen és publikáljon, továbbá a nemzetközi fejlõdési trendek, ajánlások közreadásával segítse a számítógéphálózati szolgáltatókat, alkalmazókat és felhasználókat. Ennek érdekében pártoló és egyéni tagságságunk további szervezésénél elsõdleges szempont, hogy a fenti szférák meghatározó szakemberei, intézményei társaságunk munkájában részt vegyenek.

- a mai napon beszámolót hallgathatunk meg a Nagysebességû Internet2 Projektrõl (NIP). Az ilyen típusú szakmai tájékoztatással, és vitákkal szeretnénk támogatni azon célkitûzésünket, hogy minél teljesebb képet kapjunk az Internet hazai fejlõdésérõl;

 - az Internet magyarországi helyzetérõl 1998. decemberben konferenciát szervezünk a társaság pártoló tagintézményinek bevonásával;

 - javasoljuk, hogy a MITE két-három havonta rendezzen klubdélutánt, ezzel is segítve, hogy tagjaink kötetlenebb formában is lehetõséget kapjanak szakmai konzultációra.

Az elõzmények és a háttér ismertetése során kitért az ISOC globális szerepére az Internet és az információs társadalom fejlõdésében, hangsúlyozva, hogy a chapterek létrehozásának ösztönzésével az ISOC egyrészt a regionális és lokális aktivitást igyekszik fokozni és egyúttal a taglétszám emelését igyekszik elõsegíteni, másrészt az ISOC szerepét igyekszik növelni az Internet név- és címkiosztás, az NGI (Next Generation Internet) iniciatívához kapcsolódó, valamint a jogalkotási - az elektronikus dokumentumokra, digitális aláírásokra, személyiségi jogokra, adatvédelemre, illegális tartalomra stb. vonatkozó - tevékenységekben.

Az ismertetés ezt követõen azokkal az európai törekvésekkel foglalkozott, melyek az IECC létrehozásához vezettek: az Egyesült Államok speciális szerepének részleges ellensúlyozására irányuló szándékról, valamint az EC (European Commission, az EU Bizottsága) törekvésérõl az Internet fejlõdésében és az NGI ill. az Internet II tevékenységekben való fokozott európai részvételt illetõen.

Bálint Lajos ezután rátért az IECC megalakulásával kapcsolatos részletek ismertetésére. Elmondta, hogy az alakuló ülésre az EC által 1998 április 21-én szervezett "ICT (Information and Communication Technologies) Partnership" ülés keretében került sor, 15 európai ISOC chapter és az EC képviselõinek, valamint az ISOC elnök-igazgatójának részvételével. Az európai ISOC chapter-ek konzultációjára az ülés egy speciális szekciója keretében került sor, mely egyúttal az IECC alakuló ülése is volt. A napirenden a célok és alapelvek (létszám, aktivitás, együttmûködés), a szervezeti kérdések (szervezet tipusa és neve), az Internettel és az ISOC-kal kapcsolatos európai helyzet megvitatása, az együttmûködés lehetséges témakörei, a legfontosabb nyitott kérdések (DNS, NGI stb.) körvonalazása, az IECC által szervezett majdani konferenciák kérdései, az IECC megalakulásával kapcsolatos legsürgõsebb teendõk és az IECC Alapszabályának elõkészítésével kapcsolatos feladatok szerepeltek.

Az ismertetés részletesebben is kitért az ülésen megvitatott fontosabb kérdéskörökre: az alapvetõ célokkal (Európa szerepe és lehetõségei) és az IECC szervezeti formájával (laza kooperáció vagy szoros szervezeti struktúra) kapcsolatos vitára, a kedvezõtlen pénzügyi helyzetben lévõ chapterek finanszírozásának kérdéseire, az Internet függetlenségének megõrzésével kap-csolatos problémákra (a kapcsolódó technikai, pénzügyi, politikai és etikai szempontokra), az Internet "irányításának" akut kérdéseire ("Fehér Könyv" és az új IANA, valamint az EC kap-csolódó európai aktivitása), az Internet alkalmazói kör és alkalmazások monitorozásának igényére és lehetõségeire, továbbá az élenjáró fejlesztésekben való európai részvétel lehetõségeire (NGI-hez és Internet II.-höz való kapcsolódás egyöntetûen támogatott igénye, ill. egy önálló európai "élreugrási kisérlet" /Internet III.?/ helyben elvetett ötlete).

A tájékoztató zárásaként Bálint Lajos elmondta, hogy az INET'98 konferenciáig (1998 július 20-24.) az IECC ambiciózus feladatterv végrehajtásával bízta meg a helyszínen átmeneti idõre megválasztott "Interim Committee" tagjait. Az Alapszabály elõkészítésén túl feladatként fogalmazódott meg munkacsoportok létrehozása az Internet alkalmazók és alkalmazások monitorozása, az IECC mûködésének finanszírozása, az Internet függetlenségének biztosításával kapcsolatos európai teendõk, valamint az NGI-vel való európai együttmûködés elõkészítése tárgyában.

az utóbbi évek általános nemzetközi fejlõdési tendenciáit értékelve megállapíthatjuk, hogy az információs infrastruktúra olyan stratégiai tényezõvé vált, amely az országok, régiók gazdasági, kultúrális rendszerének minden pontján megjelenik, amelynek fejlettsége alapvetõen meg fogja határozni egy adott ország, régió versenyképességét a következõ évtizedekben. Az Internet mint egy információs érrendszer hálózza be ezt a komplex infrastruktúrát. Az Internet fejlõdésével való lépéstartás elemi érdeke minden nemzetközi kapcsolatrendszerben gondolkodó országnak, így Magyrországnak is.

A jelen NIP (Nagy sebességû Internet2 Pilot) projekt javaslat az Egyesült Államok és az Európai Únió országainak hasonló célkitûzésû és tartalmú projektjei által inspirálva keletkezett, mert világossá vált, hogy Magyarország tragikus hátrányba kerül, ha nem tart lépést ezzel az általános fejlõdéssel. Az NIIF Program és a magyarországi informatikai, Internet ipar története bizonyítja, hogy a múltban az NIIF Program támogatásával folyamatosan élvonalban tartott akadémiai információs infrastruktúra környezetben ismereteket és gyakorlatot szerzett, onnan az üzleti szférába tovább lépett szakembergárda milyen meghatározó módon járult hozzá ahhoz, hogy Magyarország ezen a területen a régió élvonalában van, illetve a fejlett világban partnerként fogadják el.

A NIP projekt nem magára a hálózati technológia fejlesztésée helyezi a hangsúlyt (bár a megfelelõ technológiai szintû infrastruktúra alap megteremtésére is szükség van), hanem a nagy sebességû Internet hálózaton mûködõ alkalmazások fejlesztésére, az ezzel kapcsolatos know-how megismerésére, széleskörû megismertetésére. A leglényegesebb alkalmazási területek:

• a NIP projekt hozzon létre egy próbapályát, amely alkalmas az új, nagy sebességû Internet hálózati technológiák, és alkalmazások kifejlesztésére, illetve nagyterületû valós környezetben történõ vizsgálatára
• a NIP projekt a megvalósult próbapályán olyan szolgáltatásokat nyújtson, amelyek rendelkezésre állnak a nagy sebességû Internet infrastruktúrát igénylõ kutatási-fejlesztési alprojektek számára
• a NIP projekt célzott anyagi támogatással adja meg a kezdõlökést olyan, elsõsorban alkalmazási, valamint technológiai alprojektek beindulásához, amelyek a kulcstémákban eredményeznek elõrelépést, és mintát is adnak másoknak egyéb forrásokból hasonló alprojektek szervezéséhez
• a NIP projekt számos témában fog már az indulásakor alprojektet indítani, de életciklusa alatt számos új, kurrens témát készül közvetlenül is támogatni, ha a résztvevõk szakmailag színvonalas, kooperatív munkatervekhez kérnek támogatást
• a NIP projekt szakmai színvonalával gyakoroljon szakmai vonzerõt a témában dolgozó személyek, projektek, intézmények, vállalkozások számára
• a NIP projekt adjon támogatást a kialakuló szakmai fórumok munkájához, segítse a kapcsolattartást, az információ áramlását (levelezési listák, szemináriumok, konferenciák)
• a NIP projekt valósítson meg minimálisan olyan sávszélességet az Egyesült Államokba, amelyet az ottani Internet2 projekt megkövetel ahhoz, hogy egy országgal a kapcsolatot felvegyék, továbbá biztosítsa a megfelelõ európai sávszélességet, amely ahhoz szükséges, hogy Magyarország teljes jogú tagja lehessen a páneurópai Internet2-nek

• a NIP projekt mûszaki megvalósítására, menedzselésére az NIIF-Matáv együttmûködés és kölcsönös támogató elkötelezettség jelent garanciát
• a NIP projekt egyik fõ feladata egy hálózati alap infrastruktúra létrehozása és fenntartása, ennek intézményi felelõse az NIIF és a Matáv
• a NIP projekt másik fõ feladata számos kutatás-fejlesztési alprojekt szervezése, támogatása, ezeknek szakmailag elismert kompetenciájú személyek lesznek a megbízott témagazdái
• a NIP projekt hangsúlyozottan építeni akar az oktatási, az akadémiai kutatási-fejlesztési, az ipari szektor, valamint a legigényesebb felhasználói csoportok együttmûködésére
• a NIP projekt nem azonos az NIIF Program akadémiai hálózati projektjével (HBONE), de azzal szoros kapcsolatban áll, mert megfelelõ színvonalú átjárást kíván biztosítani a két hálózat között, továbbá az NIIF a NIP projektben szerzett tapasztalatokat, kipróbált technológiákat alkalmazni kívánja a HBONE fejlesztésében is
• a NIP projekt finanszírozása több forrásból történik: anyagi hátterének alapját a projektet, mint elfogadott kormányprogramot támogató kormányzati szervek hozzájárulásai adják; ez az alap kiegészül a kutatási-fejlesztési alprojektekben részt vevõ érdekeltek (kutató-fejlesztõ bázisok, az informatikai ipar szereplõi, új alkalmazások bevezetését igénylõ szolgáltatók és felhasználók stb.), illetve további szponzorok hozzájárulásaival
• a NIP projekt 3 évre szóló költségvetése 1600mFt (központi forrásból fedezett része: 1300mFt), amelynek mintegy 70%-a a Matávtól beszerzendõ távközlési (ATM) szolgáltatás (ezen költség mintegy 90%-át a központi forrás fedezi), míg a fennmaradó 30% fedezi az alprojektek mûködtetésének költségeit (ezen kiadások mintegy 50%-át fedezi a központi forrás, a többit a résztvevõk állják)
• a NIP projekt menedzselése, a hálózati szolgáltatások felügyelete az NIIF Program keretei között történik
• a NIP projekt 1998. szeptemberében indulva 3 év alatt 3 fázisban valósítja meg célkitûzéseit; kezdetben nagyobb hangsúllyal a szükséges alap infrastruktúra kialakításán, majd egyre jobban és szélesebb körben támogatva az új alkalmazások bevezetését

különféle feladatok megoldása, hazai és nemzetközi dokumentumok, tervek készítése során elõnyös lenne az Internet hazai elterjedtségének, éves fejlõdési ütemének ismerete. Ezt a feladatot csak a KSH felméréseire támaszkodva nem lehet elvégezni mert a szakma alapos ismerete, a felhasználói körökkel való mélyreható kapcsolat, sok forrásból származó adat rendszerezett és rendszeres összegyüjtése szükségesek a feladat ellátásához.

A fentiek alapján az MIT úgy határozott, hogy munkacsoportot hoz létre, amelynek feladata a munkamódszer kialakítása, az adatok összegyûjtése, az értékelés kialakítása és a munkaanyag MIT közgyûlés elé terjesztése lesz.

Bálint Lajos tájékoztatta a tagságot, hogy rövidesen várható az ISOC-tól az ISOC tagdíjbefizetési felszólítás. Ezt mindenki maga rendezheti devizában közvetlenül, vagy az erre igényt tartóknak a MIT titkárságához forintban lehet befizetni a tagdíjat, és azt összevontan átutaljuk az ISOC-nak. Ennek részleteirõl a titkárság tájékoztatót fog kiadni. A pártoló tagok által delegált egyéni tagok tagdíját természetesen a titkárság rendezi a beszedett pártoló tagsági díjakból.

Az ISOC chapterek analogiájára a MITE az ISOC-hu.hu domain név alatt került bejegyzésre. Tekintve, hogy a köztudatban egyre inkább terjed társaságunk rövidített neve a MITE, pl. a keresések egyszerûsítése végett célszerû lenne a www.mite.hu másodlagos domain name bejegyeztetése.

A javaslattal a Közgyûlés egyhangúlag egyetértett azzal a változtatással, hogy ne MITE legyen az Egyesület rövidített neve hanem az alakuló ülésen már javasolt MIT. (A MITE egyben angol szó is, jelentése: kukac, féreg és egyéb apróság...).

5.3 A MIT és a Magyar Elektronikus Könyvtár Egyesület együttmûködése.

a megalakítás alatt lévõ Magyar Elektronikus Könyvtár Egyesület nevében javasolja, hogy a MIT alapító tagként vegyen részt az Egyesület megalapításában, és delegált képviselõjén keresztül a késõbbiekben az Egyesület munkájában is.